A Storytime  elég sokáig húzódott. Kész voltam a fordítással, de a dalszöveg maga nehezen született meg. Nem akartam, hogy bármit is csorbuljon a tartalom, ezért estéket rágódtam a szavakon, bár tudtam mit szeretnék, csak nem akart olyan lenni.

Ekkor egy jó pár időre (és nem meseidőre-haha) pihenőre tért.

Eszembe jutott az idén megjelent  a The Crow the Owl and The Dove kislemez, melyen hallható egy gyönyörű dal, a Heart Asks Pleasure First, amit már régen le akartam fordítani.

Még a Rémtörténet is beelőzte a Meseidőt. Szerintem érdemes volt pihentetni, mert aztán hipp-hopp minden a helyére került, és íme az eredmény:

 

 

Meseidő

Régen csak éj honolt,
S nem volt a mindenségben
se dal, se álom, míg egyszer
 
Egy író tűz mellett
Álmodván Földanyáról
Gyermeki szívvel idézte meg őt;

Festő egy tó partján
Az egész nagyvilágot
festette hópihébe,

Költői szabadság
Áhitat vásznára fest,
S a Föld ismét a csillagok között jár.

Én vagyok Sohaország dallama
Tisztaság, emberiség álma 
Bölcső mit Pán Péter rég elhagyott

 
Néma sárkány égszínkék égen
Minden kémény s holdvilágos táj
Mese mibe bekerülhetsz tán,
Minden drágán ölelt emléked.
 
Én vagyok az utad
S vagyok a végcélod is,
Otthon, és mese
Mi téged olvas.
Hogy érezzed az éjt
Az űr-katlan-mélyt
Kövesd a tébolyt,
Alíz is ezt tette rég.
Képzelet tárháza,
Az álmok áruháza!
Szeresd a mesét,
s ők megálmodnak majd.

 
A mesélő elbódít
szavai játékával,
Az élet maga a mesék feneketlen ládája
 
Én vagyok Sohaország dallama
Tisztaság, emberiség álma 
Bölcső mit Pán Péter rég elhagyott
Néma sárkány égszínkék égen
Minden kémény s holdvilágos táj
Mese mibe bekerülhetsz tán,
Minden drágán ölelt emléked.

Én vagyok Sohaország dallama
Tisztaság, emberiség álma 
Más Földnek keresvén mennyeket.
 
Sohaföld, ártatlan,
 
minden ember álma,
 
Pán Péter
 
Én vagyok Sohaország dallama
Tisztaság, emberiség álma 
Bölcső mit Pán Péter rég elhagyott
Néma sárkány égszínkék égen
Minden kémény s holdvilágos táj
Mese mibe bekerülhetsz tán,
Minden drágán ölelt emléked.